Kelly McGonigal: Stressz napos oldala – recenzió

Hogyan gondolunk a stresszre?

 

„Ha most arra kérném, hogy foglalja össze, milyen érzései vannak a stresszel kapcsolatban, melyik kifejezés tartaná pontosabbnak?

A) A stressz káros és kerülni, csökkenteni, kezelni kell.
B) A stressz jó és el kell fogadni, hasznosítani, és örülni neki.”

Ezzel a rövid kérdéssel indít az író, és a könyv olvasása előtt én biztos, hogy az A) választ jelölöm be.  (Az örömteli élményem, hogy a könyv befejezésével már csodálkozva nézek a válaszomra.)

stresszkezelés pszichológusElőször igen szkeptikusan fogtam bele olvasásba. Hisz az egyetemi évek alatt, és azóta is mindenhol azt hallottam, hogy a stressz ártalmas. A stressz kedvezőtlenül hat az egészségünkre, az életminőségünkre, ahogy azt gyakran tapasztaljuk is. Majd ki is alakult egy prekoncepció a fejemben, hogy miről is szólhat. Azt lehet tudni, hogy a stressz kis adagban jótékony hatású, de egy szint fölött már káros az egészségünkre és a teljesítményünkre. Pozitív hatását úgy éri el, hogy a kisebb mértékben felszabaduló adrenalin (vizsgadrukk, fellépés előtti izgalom) segít mozgósítani a bennünk rejlő tudást és képességet. De nagy dózisban káros és blokkoló lehet. De ez a könyv jóval túlmutat ezen a gondolaton. Bebizonyítja, hogy a stressz tényleg lehet hatékony.

Mi is a stressz valójában?

 

Az egyik leggyakrabban használt definíció Selye Jánostól származik. Eszerint „a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.”  Az, hogy a stressz pozitív vagy negatív hatású, a szervezet által adott reakcióktól függ, amit az átélés érzelmi minősége határoz meg, valamint függ a szervezet alkalmazkodóképességétől is. A káros vagy kellemetlen stressz a distressz. Bár a hétköznapi használatban ez utóbbira használjunk általánosságban a stressz kifejezést.  Pedig a definíciója szerint lehet jó hatású is.

A legtöbb stressz kezelő módszer, tanfolyam arról szól, hogy mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a negatív behatás idejét, gyakoriságát, erősségét és a stresszre adott fizikai reakciót is megtanuljuk kezelni. A könyv ezzel ellentétesen a stresszel való összebarátkozásról szól, nem pedig a csökkentéséről.

„A rugalmas beállítódás a leghasznosabb, mert akkor az ember nem fekete-fehérben gondolkodik, és képes meglátni a stressz mindkét arcát, ugyanakkor képes jobbikat választani. Érzi a saját szenvedését, és mégis tud úgy dönteni, hogy arra figyel, hogyan kapcsolja össze a stresszt azzal, ami fontos számára.”

 

Hol is kezdődött?

 

Kelly McGonigal a Stanford Egyetem egészségpszichológus kutatója belefutott egy tanulmányba: megkérdeztek harmincezer felnőttet, hogy mennyire stresszes az életük. A kutatók 8 évvel később elővették az adatokat és megnézték közülük kik haltak meg. A rossz hír az volt, hogy az erős stressz 43 százalékkal megnövelte az halál valószínűségét. Viszont – és ez a lényeg- ez csak azokra volt igaz, akik azt gondolták, hogy a stressz káros az egészségükre. Akik korábban azt felelték, hogy ugyan sok az életükben a stressz, de azt nem tartották károsnak, nem voltak kitéve nagyobb elhalálozási kockázatnak. Innentől fogva McGonigal komolyan elkezdett foglalkozni a kérdéskörrel, és rájött: a közhiedelemmel ellentétben, ha ügyesen bánunk a stresszel, akkor igenis, energiaforrás is válhat belőle.

 „Ennek eredményeképpen rengeteg ember feleslegesen stresszel a stressz miatt.”

A könyv első felében a stresszel kapcsolatos rossz beállítódásunkat próbálja áthangolni, hosszan taglalja a stressz jótékony hatását. Tanulmányok sokaságát sorakoztatja fel annak érdekében, hogy oldalról oldalra jobban átitasson minket az az érzés, hogy a stresszhez való pozitív hozzáállásunk jótékony is tud lenni. Majd a második részben stratégiákat mutat be nekünk, hogyan tudjuk ezt elérni. Bár tudom, hogy már írtam, hogy könyvek, előadások és tréningek sokasága szól a stressz csökkentéséről, de ennek a gondolatát kissé hiányoltam olvasás közben. Jó, ha másként tudunk a nehéz helyzetekre rátekinteni, de fontos a relaxáció, a nyugalom megélése, mert akkor tud töltődni a szervezetünk, ezek segítenek felkészülni a stresszes helyzetekre. De ne törekedjünk minden áron a teljes nyugalomra, mert

„a boldog emberek nem mentesek a stressztől, ahogy a stresszmentes élet sem garantálja a boldogságot. Bár a legtöbb ember szemében káros a stressz, mégis a magas stresszszint együtt jár olyan dolgokkal, amelyeket nagyon is kívánatosnak tartunk: szeretettel, egészséggel és az életünkkel való elégedettséggel, amit ha elkerülünk, az előbbi jó dolgoktól is megfosztjuk magunkat.”

Már alig várom, hogy beültethessem a terápiáimba, és a saját életembe is a kapott gondolatokat és figyelhessem magam, hogyan változik a hozzáállásom az életeseményekhez. Azoknak, akik az első kérdésre A) választ adtak, ajánlom ezt a könyvet elolvasásra, hisz ahogy a nehézségekkel való kapcsolatunk is átalakulhat, ugyanúgy minden szín, minden forma is élénkebben látszik a napos oldalon.

 

'