MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS

megkésett beszédfejlődés gyermekpszichiáterMinden ember életében az első két év az az időszak, amikor a legtöbbet tanul. Mozgás- és beszédfejlődés ebben az időszakban nemcsak a leglátványosabb, hanem a későbbiekre nézve a legmeghatározóbb is.

Eleinte a baba sírással jelzi a szükségleteit.  2-3 hónap múlva elkezd gőgicsélni, hamarosan gagyogni, ami egyre komplexebb lesz, már szótagszerű hangsorokat is mond (oh, ah).  6-9 hónapos korban kezdődik a ciklizálás (négy, vagy több szótagos gagyogás), majd ennek az időszaknak a végre már értelmes szótagokat ejt, pl. ba-ba, ma-ma. Egyszer csak azt halljuk, hogy szavakat mond, majd hamarosan 2-3 szavas, 2 éves kor körül pedig már összetett mondatokat használ (fiúk esetében ezek akár később alakulnak ki). Az idő előrehaladtával természetesen egyre nagyobbak az egyéni eltérések pl. szókincsbeli vagy kiejtés- és nyelvtani hibák területén.

Mikor kezdjünk el mégis aggódni és milyen jelekre figyeljünk?

A probléma jellemzője, hogy az értelmileg és hallását tekintve is ép gyermek beszédfejlődése több hónapos késésben van. Hátterében több ok (családi öröklődés, szülési sérülés, kis születési súly, idegrendszeri éretlenség, környezeti tényezők, akár megnagyobbodott orrmandula, stb.) is állhat.

Súlyosságát tekintve két csoportot különítünk el: megkésett beszédfejlődés esetén időbeli eltérésről van szó, míg a beszédfejlődési zavar esetén összetettebb problémáról van szó: a beszéd megértése és a beszéd kivitelezése is érintett lehet, és egyéb tünetek (pöszeség, meglassult mozgásfejlődés, kognitív zavar, tanulási nehézségek, stb.) is fennállnak.

A normális fejlődéstől való eltérések sokfélék lehetnek. Probléma áll fenn mindenekelőtt, ha a fenti szakaszok később kezdődnek el. Előfordulhat, hogy a gyermek szókincse szűkös, hangutánzó kifejezésekkel pótolja a szavakat (tűtűű-vonat, vau-kutya) vagy nagyon nehezen érthető, amit mond. Van olyan, akinél időben jelennek meg az első szavak, majd a folyamat megakad, esetleg inkább újra mutogatással fejezi ki magát. A fenti jelenségek épp beszédfejlődés mellett is kialakulhatnak, de ezek átmenetiek szoktak lenni.

Mik lehetnek a háttérben és mi a teendő?

Fontos mihamarabb kizárni az értelmi elmaradást vagy hallássérülést, mert ezek másfajta segítséget igényelnek. Ugyanilyen okokból a beszédértés és az általános pszichomotoros fejlettség vizsgálatára is szükség van. Az autizmusnak is leggyakrabban a beszédelmaradás az egyik első tünete (kivéve a megtévesztően jól beszélő Asperger szindrómával élőket).  Az ő esetükben az ok az, hogy nem, vagy nehezen tudják értelmezni a beszéd fogalmát, hogy az mire is való pontosan.

A legújabb szakmai álláspont szerint a vizsgálatokkal nem érdemes várni 3 éves korig, mert az ezt megelőző életkorban kevés idő is soknak számít, és minél hamarabb kapja meg a kisgyerek a célzott fejlesztést, annál jobb kimenetelre számíthatunk, akár teljesen meg is szűnhet a probléma. Gondoljunk bele! Beszéd hiányában például nem fejlődik jól a fogalomalkotás, az elvont gondolkodás, a társakkal való kommunikáció. A megkésett beszédfejlődés előfutára lehet későbbi részképesség-zavaroknak, melyeket jobb időben megelőzni.

Mik a fejlesztési lehetőségek? Beszédindító terápia és szenzoros integrációs terápiák (TSMT, Ayres, DSZIT, stb.). Ez utóbbi nagy segítség a fejlesztésben, hisz az agykéregben az egyik terület fejlődése maga után vonja a másikét is.

A fentiekből is látszik, hogy milyen összetett akár egy terület fejlődése is. Ez a normálistól való eltérésre is igaz, ezért fontos, hogy ennek feltérképezését és fejlesztési lehetőségeit mindig szakemberre bízzuk.

 

 

'