dr. Nuridsány Eszter honlapja
Kényszerbetegség gyerekkorban
Amikor egy páciens első találkozáskor leül a székre, megigazítja a terítőt, vagy becsukja a félig nyitva hagyott fiókot, felkapcsolódik a fejemben az a bizonyos lámpa: lehet, hogy kényszerbetegséggel van dolgom?
Egyik páciensem, egy hétéves lány a villanylámpát kapcsolgatta (hasonlóan Jack Nicholsonhoz a Lesz ez még így se c. filmben), egy 11 éves fiú pedig olyan sokszor mosta meg a kezét egy nap, hogy már ki volt sebesedve. Egy igen súlyos esetben egy 18 éves lánynak csak az esti rituáléja fél-egy órát vett igénybe: rendezgette, pakolgatta a szobája tárgyait, mert addig nem feküdhetett le. A mai szakirodalomban rögeszmés-kényszeres (obszesszív-kompulzív, rövidítve OCD) betegségként találkozunk ezzel a betegséggel.
A kényszerbetegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt előforduló krónikus, többnyire hullámzó lefolyást mutató neuropszichiátriai kórkép.
A kényszerbeteg ember erős szorongáskeltő gondolatoktól vagy rögeszméktől szenved, ezeket kényszergondolatoknak nevezzük. Ez sokféle lehet: fél attól, hogy valami rossz dolog fog vele, vagy valamelyik hozzátartozójával történni, vagy éppen ő tesz kárt magában vagy másokban. Fokozottan aggódhat a piszoktól, kórokozóktól, betegségektől. Kamaszkorban találkozhatunk szexuális tartalmú, vagy takarékossággal, gyűjtögetéssel kapcsolatos, babonás gondolatokkal (mint szerencsétlen számok, szavak). Közös ismérvük, hogy a tudatba betolakodnak, folyamatosan jelen vannak, és nagyon erős feszültséget okoznak.
Ezt a feszültséget valahogyan le kell vezetni, és a kényszerbeteg emberek többsége rögeszméi hatására ismételt cselekvéseket, úgynevezett kényszercselekvéseket végez. Előfordul, hogy dolgokat többször megmosnak és ellenőriznek, ismételgetnek, rendíthetetlenül felhalmoznak és elrendeznek tárgyakat. És idővel egyes kényszercselekedetek eltűnnek, és lehet, hogy helyettük egy új jelenik meg. A gyerekek gyakran családtagjukat is bevonják ezekbe a feladatsorokba. Találkoztam már olyan esettel, amikor egy kisfiú arra kérte anyukáját, hogy azonos hangsúllyal újra és újra válaszoljon neki, míg egy kislány többször leellenőriztette szüleivel a házi feladatát.
A rituálék elvégzése csupán átmeneti felszabadulást jelent a szorongás alól. Ha pedig nem végzik el őket, az csak tovább növeli a szorongást, és súlyos szenvedést okoz. Ha nem enyhülnek a tünetek, előfordul, hogy több órát is igénybe vesznek naponta, mely akadályozza az illetőt a mindennapi tevékenységekben.
Ez a kórkép leggyakrabban 7 éves kor körül jelenik meg, és a fiúk érintettebbek. Ha már kamaszkorban jelentkeznek a tünetek, akkor egyre többféle kényszermozgás figyelhetünk meg. Jellemvonásaik között szerepel a szorongás és a perfekcionizmus, a makacsság, a ragaszkodás a megszokotthoz.
Ha ilyen tünetekkel találkozunk, mindenképp gyermekpszichiátriai kivizsgálás szükséges a diagnózis felállításához, a háttér okok feltérképezéséhez.
dr. Nuridsány Eszter
