Gyerekkori agresszió

gyerek vielkedesi zavar agresszio gyermekpszichologus nuridsany

agressziív gyerek agresszio gyermekpszichologusKarmolás, ütések, harapdálások. Vannak gyerekek, akik a számukra frusztráló helyzetekre így reagálnak. A szülők ilyenkor megijedhetnek: ha nem ilyen példát lát , hogy fordulhat elő, hogy gyermekük mégis így viselkedik?

Életkori szakaszok

Az agresszió már csecsemőkorban is megjelenik, például amikor a baba szoptatáskor harapdálja az édesanyja mellét. Kisgyerekkorban (körülbelül 1,5 évesen), amikor már szabadon tud járni és hirtelen nagy önállóságra tesz szert, azt éli meg, hogy még több mindent szabad. Ekkor az életkori szakaszban látványosabbak a jelek, hisz ekkor a gyerek már több mozgásra képes. Ráadásul a testvér születése is gyakran erre az időszakra esik, amiről lehet tudni, hogy nem könnyű változás egy gyermek számára.

Az óvodáskorú gyerekekre az énközpontú gondolkodás jellemző: a világuk középpontjában ők vannak és azt gondolják minden más általuk és értük van. Viselkedésüket az örömelv vezérli, céljuk, hogy vágyaikat minél hamarabb kielégítsék, nem véve figyelembe a másik elképzelését. Ez természetesen nem valósulhat meg minden esetben, ami frusztrációt okoz, azonban késleltetni ebben a korban saját maguktól még nem tudnak.

Mik lehetnek az okok?

magatartasi zavar gyerekkorban gyermekpszichologus nuridsanyA szülői minta ebben a viselkedésformában sem elhanyagolható. Gyakoribb (és idővel egyre gyakoribb lesz) ha a gyerek azt látja, hogy a családban ez a megszokott módja a feszültség levezetésének. Egyes szülői attitűdök is fokozzák a gyermek agresszivitását. Ezek az elhanyagolás,  (lekicsinylés, gúnyolódás), a fizikai bántalmazás, a szóbeli erőszak  a túlzott szigor és büntetés, de akár a az érzelmi melegség hiánya is okozhatja, vagy ellenkezőleg, a szabályok és korlátok teljes hiánya. Előfordulhat, hogy nem kap elég pozitív figyelmet (közös játék, dicséret, ölelés) és emiatt keres egyéb lehetőséget, ami lehet agresszív viselkedés, hisz a negatív figyelem is figyelem.
A technika fejlődésével párhuzamosan az agresszió is változik. A filmek, mesék, számítógépes játékok egyre több erőszakos elemet tartalmaznak, és ez azt sugallhatja a gyermek számára, hogy az ilyen viselkedés elfogadott.

A korai agresszív késztetések fennmaradásában, megerősödésében vagy megszűnésében a nevelésnek döntő szerepe van.

Mi segíthet abban, hogy a gyermek megtanulja feszültségét kezelni?

  • Állítsunk fel világos, tiszta határokat!
  • Maradjunk nyugodtak!
  • Tanítsunk neki feszültséglevezető  módszereket! A düh önmagában nem bűn,  és nem az a megoldás, hogy elfojtjuk (a kuktát is ki kell engedni idővel, különben fokozatosan nőni fog benne a feszültség). Meg kell tanulnia szocializálva megoldani ezeket a helyzeteket.
  • viselkedesi zavar gyerekkorban gyermekpszichologus nuridsanySegítsünk neki megfogalmazni érzelmeit. (“Látom, hogy dühös vagy, mert nem adta neked oda a dömperét.”) Amit kimondtunk, az már nincs bent, nem feszít annyira.
  • Szelektáljuk, hogy gyermekünk mit és mennyit néz a TV-ben, milyen számítógépes játékot játszik. Emellett fontos, hogy segítsünk neki megérteni, értelmezni azt, amit látott.
  • Ne mondjuk azt, hogy ’neked milyen érzés lenne, ha ezt csinálnák veled?’! Kisgyerekkorban még nem alakult ki az empátia érzése, hatása elmarad, viszont megszégyenülést okoz. A szégyen haragot szül, ami tovább fokozza a feszültséget. (Helyette tanításképpen mondhatjuk: “Nagyon rosszul esett neki, hogy nem engedted be.”)
  • A gyereknevelés egyik alappillére: helyes viselkedést erősítsük meg! Azt a viselkedést érdemes megerősíteni, amit viszont szeretnénk látni.

Egy tanítómtól hallottam: a zabolátlan gyerek olyan, mint egy kiscsikó. Ha karámba tesszük, valószínűleg ki fogja rúgni az oldalát. Ha viszont betanítjuk, nagyon jó versenyló lehet belőle. Az impulzivitásban ott van az erő. Hogy mire használja fel ezt az erőt, attól függ, hogy segítünk-e neki helyes mederbe terelni azt.

'