Célkeresztben az óvodás korosztály

 

media tv hatasa gyerekekre nuridsany gyerekpszichologusNincs, és várhatóan a közeljövőben sem lesz korhatárhoz kötve a reklámok sugárzása, pedig szakértők szerint szigorúbb szabályozásra lenne szükség e téren, hiszen a hirdetések egy része káros lehet a gyermekek érzelmi fejlődésére. A médiahatóság a kiskorúak védelme érdekében már dolgozik a Bűvösvölgy elnevezésű, iskolásokat fogadó médiaértés-központ országos hálózattá bővítésén, hogy a diákok minél több vidéki helyszínen is megismerkedhessenek a film- és reklámkészítés, illetőleg a kereskedelmi kommunikáció trükkjeivel. A legkiszolgáltatottabbnak számító óvodás korosztályt azonban elsősorban még mindig a szülők tudják hatékonyan megvédeni a tömegtájékoztatás ártalmaitól.

Nem elég, ha a szülő gondosan megválogatja gyermeke számára az életkorának megfelelő filmeket, tévéműsorokat vagy meséket, mert a műsorokat megszakító hirdetések is komoly veszélyt rejthetnek a kicsikre. A reklámiparnak ma már fontos célcsoportjává vált az óvodás korosztály, amely a szakértők szerint igen fogékony a színes, szagos, hangulatos kisfilmekre, miközben értelmezni még nem tudja a hallott, látott információkat.

Könnyen elcsábulnak

– Minden reklám azt a hatást kelti, hogy ha a reklámozott terméket használod vagy fogyasztod, az életed szebb lesz. Ez a gyerekeknél sincs másképp. Csakhogy a négy-öt éves korosztály még nem tud különbséget tenni a hirdetések és a többi műsor között. A reklámok magával ragadó képi világa, a fülbemászó dallamok és a beígért jókedv igen közkedvelt a körükben. Gyakran hamarabb tanulnak meg egy szlogent, mint az első mondókájukat. És mivel könnyen elcsábulnak, a szüleiket is megpróbálják rávenni a vásárlásra. Nem véletlen tehát, hogy nemcsak a játékok hirdetései szólnak ennek a korosztálynak, hanem egyre több élelmiszeré is – magyarázza lapunknak Nuridsány Eszter gyermekpszichiáter, aki szerint a felnőtteket gyerekeiken keresztül megszólító hirdetések igen ártalmasak lehetnek a legkisebbekre, és nem csak azért, mert a reklámozott édesség esetleg egészségtelen.

Az anya mosolyog, ha piszkos lesz a nadrág

– A világban elfoglalt helyünket egyre inkább az határozza meg, hogy hogyan nézünk ki, mink van. A tárgyak váltak státusszimbólummá, az emberi érték mutatójává. A felnövekvő nemzedék még soha nem állt ilyen mértékben a tömegtájékoztatási eszközök hatása alatt. A reklámok pedig azt sugallják, hogy ha az adott tárgynak vagy fogalomnak a birtokosává válunk, akkor minden tökéletes lesz: a hangulatom jobb lesz, a szüleim hangulata is jobb lesz, és a családtagjaimhoz való viszony is javulhat. Csakhogy a hirdetés gyakran hamis világot fest. Hisz az anya mosolyog, ha sáros lesz a nadrág, lehorzsolja a térdét a gyermek vagy odaég az étel. Ezek pedig nincsenek jó hatással a kisgyermek érzelmi fejlődésére, hiszen a gyerek minta által tanul, és fontos, hogy az adott helyzetre adekvát érzelmet mutassunk neki – hangsúlyozta.

A reklámon nincsen karika

A legfőbb veszély pedig éppen abban rejlik, hogy míg a televíziós műsorok legnagyobb része gondos vizsgálat után korhatár-besorolást kap, addig a sokszor hamis világképet közvetítő, megtévesztő reklámblokkok közvetítése idején eltűnnek a képernyőről a korhatárt jelző karikák. Mint azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatóságától megtudtuk, a reklámokat nem indokolt kategorizálni, mivel a médiatörvény rendelkezése alapján nem vonatkozik rájuk a korhatár-besorolási kötelezettség. Közlésük szerint ebbe a körbe tartoznak a politikai vagy társadalmi célú reklámok, a televíziós vásárlási műsorok és a közérdekű közlemények is, ezenkívül nem kell besorolni a műsorelőzeteseket, a hír- és sportműsorokat, valamint a politikai tájékoztató műsorszámokat sem.

Hogy akkor mégis miként védhetők ki a gyerekekre gyakorolt káros hatások, azzal kapcsolatban jelezték: a kiskorúak védelme érdekében a médiatörvény kimondja, hogy a kereskedelmi közlemény közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat áru vagy szolgáltatás megvásárlására, bérbevételére, nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, a gyerekek tapasztalatlanságát, hiszékenységét, és indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben. Alkoholreklámok pedig nem célozhatnak kifejezetten kiskorúakat, sőt, nem ábrázolhatnak alkoholt fogyasztó kiskorút.

Alkohol és szerencsejáték

Külön foglalkozik a gyerekekkel a reklámtörvény is, bár a szabályozás inkább csak a szélsőséges esetekre tér ki: alkohol, szerencsejáték reklámja például nem szólhat gyerekeknek, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben nem lehet bemutatni gyerekeket és fiatalkorúakat. Általánosságban hozzáteszik, tilos minden olyan kisfilm sugárzása is, amely a gyerek fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, óvodában, iskolában, gyermekjóléti intézményben vagy kollégiumban pedig tilos reklámtevékenységet folytatni, kivéve néhány speciális esetet, amikor például egészséges életmódról vagy környezetvédelemről van szó.

A gimiseket már felkészítik a reklámokra

Annak érdekében, hogy a gyerekek médiafogyasztása minél tudatosabbá váljon, a középiskolai központi tantervekben külön tantárgyként jelenik meg a médiaismeret, az NMHH pedig néhány éve létrehozta a Bűvösvölgy elnevezésű médiaértés-központot, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a film-, műsor- és reklámkészítés fortélyaival, megtanítják nekik többek közt, hogy melyek a kereskedelmi kommunikáció tipikus trükkjei, befolyásoló praktikái. Az NMHH lapunknak kiemelte: a központ látogatása a megnyitása óta teljesen ingyenes, csupán előzetes online regisztráció szükséges hozzá, és olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy általában hónapokkal előre betelnek a szabad időpontok. – Idén novemberig 8200 diák látogatott el a Bűvösvölgybe – írták, hozzátéve: a sikeren felbuzdulva az ország más pontjain is szeretnének további oktatóközpontokat nyitni. A 3–6., illetve 7–10. évfolyamos diákoknak szóló interaktív foglalkozások elsőként várhatóan Debrecenben és Pécsett jelennek meg jövőre, de a távlati cél, hogy a Bűvösvölgy országos hálózattá nője ki magát.

Míg az iskolás korosztály tanórai keretek közt is elsajátíthatja a médiából rázúduló információhalmaz helyes értelmezését, az óvodások esetében egyelőre nincs ilyen program, pedig a tévé előtt ők is eltölthetnek akár napi 3-4 órát. Nuridsány Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kisgyermek gondolkodásának, értékrendjének kialakításában elsődleges szerepe van a szülőknek, ezért fontos, hogy mindig segítsenek a gyereknek értelmezni a látottakat, lehetőség szerint ők válasszák meg, mit nézzen a gyerek. – A tudatos vásárlás kialakítása (ami nem érzelmeken alapszik!) már gyermekkorban elkezdhető – mondta a szakember.

http://mno.hu/oktatas_es_neveles/celkeresztben-az-ovodas-korosztaly-1321207

'